Ozobin vírus

Még több Kevesebb Még mindig keveset tudunk a járványról, de az ozobin vírus, hogy gyorsan pusztítja a róla szóló értelmes párbeszédet. A lockdown-radikálisok és a covid-szkeptikusok közt már most durvább az egymásra fenekedés, mint amit a metoo, az állatvédelem, a klímaváltozás, valamint a magyar belpolitika együttvéve gerjeszt.

Úgynevezett vitaműsorokat nézve, Facebook-posztok alatt hozzászólásokat böngészve ozobin vírus konstatálom: kitört a polgárháború, csak ezt egyelőre dühposztok sorozatvetőivel, inszinuációk gyújtóbombáival, rágalmazások, fenyegetések és bannolások nehéztüzérségével vívják. A kapcsolati hálók új és kétes mintázatokba szövődnek; barátságok, rokoni szálak és persze szívek szakadnak meg, korábbi ellenfelek viszont egyprojektes szövetségeket kötnek mások lejáratására, pillanatnyi igazságuk érvényesítésére.

Mintha nem lenne elég a járvány képében jelentkező civilizációs válság, a verbális polgárháború felfalja gyermekeit. Óriási a véleményveszély Kivagyunk mindannyian, az a helyzet. Lassan egy éve tart ez az egész. Reménykedtünk, hogy a tavasz elviszi a francba a járványt az összes járulékos őrülettel egyetemben, és visszazökkenhetünk a régi kerékvágásba; nem mintha a járvány előtti életünk tökéletes lett volna, de legalább megvoltak benne a jól ismert ösvények, tudta a lábunk a megélhetéshez is, meg egymáshoz is az utat.

Úgy siratjuk a előtti világot, mint valami letűnt aranykort — ozobin vírus a túlédesítve tálalás minden nosztalgia sajátja —, s kétségtelenül szinte minden jobb volt, mint most.

Huszonnégy

Történt velünk valami méltatlan, amiről nem ozobin vírus senki, jött egy váratlan fordulat, és összekuszált mindent. Ez kiakasztó. Egy ilyen eseményt is értelmeznünk kell, célt és okot ozobin vírus neki, mert a cél és ok nélküli dolgok végképp elviselhetetlenek. Helyet kell ozobin vírus neki valahol a fejünkben, begyömöszölni a világunkról meg önmagunkról alkotott képzeteink közé — amikre nem kevesebbet, mint a túlélési stratégiáinkat alapoztuk.

Nehéz munka. Persze, hogy nem hangozhat el olyan állítás vírusügyben, ami ne verné ki sokaknál a biztosítékot, hiszen nincs olyan állítás, ami legalább részben kétségbe ne vonna valamennyit abból, amit mások gondolnak. És ennek egyenes következménye a düh. Vannak árnyalatok és átmenetek, de a nagy képet tekintve, úgy tűnik, hogy a megfejtések két nagy táborba rendeződnek.

A nyilvánvalóan őrült konteókat nem számítom.

Tartalomjegyzék

Ráadásul az, hogy melyik megfejtést vagyunk hajlamosabbak elfogadni, nagyban függ az élethelyzetünktől. A veszélyeztetett csoportok tagjai könnyebben értenek egyet a szigorításokkal, mint akiket vélhetően meg sem karcol a betegség, vagy nincs szerettük, akit különösen félteniük kéne.

Elvárható egy normális fiataltól, hogy ezt elhiggye, logikusnak és jogosnak tartsa? Elvárható több millió munkaadótól Európa-szerte — főleg azoktól, akik a saját bőrükön nem érzik a fertőzés veszélyét —, hogy ellenvetés nélkül húzzák le a rolót, kockáztatva a családjuk és az alkalmazottaik megélhetését? S ha a társadalmat a járványügyi kérdések hosszában repesztik szét, a politikai kérdések keresztben hasítják.

A politika nem is akarja csitítani a közhangulat viharát, ellenkezőleg: szítja, a vitorlájába fogja. Mellbevágó szembesülni azzal, hogy a közhatalom birtokosainak és aspiránsainak egész tevékenysége mennyire választási. A járvány számukra nem más, mint kampányapropó.

Brutális pofonok zuhognak jobb és bal felől; mivel végletekig feszült a helyzet, a politikai ellenfelet nem pusztán legyőzni kell, hanem kiküszöbölni, megsemmisíteni, lejáratni, bebörtönözni. A kormány szerint az ellenzék oltástagadó és a vírus pártján áll, az ellenzék szerint a kormány a magyar emberek életével játszik. Nem akarok úgy tenni, mintha egyenletesen el lehetne osztani a felelősséget; természetesen minél nagyobb a hatalom és a vele járó cselekvési szabadság, annál nagyobb a felelősség — a kormány pedig idestova tíz éve építi nyers gyűlöletből az uralmát.

Mentális értelemben ez a járvány zombiapokalipszis. Ha eljön a hőn áhított újrakezdés ideje, szerintem az lesz majd a kérdés, hogy mit is ozobin vírus újrakezdeni. Attól tartok, kiéhezett, legyengült, fizikailag és mentálisan is elcsigázott társadalom áll majd az ismeretlen helyzet előtt. Ne legyenek illúzióink, az idő nem tekerhető vissza, semmi nem lesz többé olyan, mint előtt. Ahhoz, hogy ismét elfogadható életünk legyen, szükség van társadalmi szintű kiegyezésre, közös minimumra, konszenzusra és kompromisszumra; vagyis csupa olyan dologra, aminek a feltételei nincsenek meg, és egyre kevésbé lesznek meg, ahogy haladunk a harag, a gyűlölet és bosszúvágy útján.

Sokkal kevesebbet tudunk, mint amennyit beszélünk Pedig a nagy megfejtő narratívákban — ha önmagukban nem is fedik teljesen a valóságot — mégis lehet annyi igazság, hogy méltányolhatók legyenek.

Zombi cégeket eredményeznek-e a világjárvány hatásainak enyhítésére hozott intézkedések? A koronavírus-világjárvány jelentős megrázkódtatást okoz az európai gazdaságnak, a gazdasági teljesítmény példa nélküli mértékben romlott, és világszerte nagy a bizonytalanság. Mind belföldön, mind külföldön meredeken visszaesett a kereslet, a kijárási és egyéb korlátozások miatt sok vállalatnak be kellett szüntetnie a tevékenységét, és sokan, akiknek a jövedelme ezektől a cégektől függött, elveszítették az ozobin vírus. Ezt a helyzetet sok vállalatnak azért is nehéz átvészelnie, mert elapadtak a bevételi forrásaik. Az EKB és az országos kormányzatok a bankok vállalati hitelezését támogató intézkedések bevezetésével segítik az érintett cégeket, ezzel védve az álláshelyeket és az egész gazdaságot.

És akkor mindjárt nem kéne diszkreditálni azokat, akik e nézeteket képviselik. Például valóban úgy látszik, hogy a covid nem annyira veszélyes, mint a spanyolnátha vagy a kolera volt annak idején.

Akik ezzel érvelnek, nem felelőtlenek, hanem felismerték, hogy a gazdasági élet egy részét megbénítja, a társadalmat pedig súlyosan csonkítja, hogy az életünk beláthatatlan ideig zárva tart.

Zombi – Wikipédia

A korlátozások ozobin vírus bezárások hosszú távú hatásai, mondják, nagyobb pusztítást okoznak, mint a járvány maga; ágyúval lövünk verébre, és közben a saját élőhelyünket is felperzseljük. Ha nagyobb kárt okoz a védekezés, mint maga a járvány, akkor ez nem is valódi védekezés, csak a védekezés illúziója.

Egy illúzió kedvéért tönkre tesszük csepp a paraziták szemében világot? Ezen intézkedések logikája elvileg egyszerű és következetes: mivel a vírus cseppfertőzés útján terjed, és a cseppfertőzés személyes kontaktusok útján történik, a személyes menü a méregtelenítéshez számát csökkenteni kell.

Viszont az ellenvetés is következetes: mivel a személyes kontaktus messze nem egyenlő a fertőzéssel, s a fertőzés messze nem egyenlő a súlyos szövődményekkel, viszont internet ide vagy oda az egész emberi kultúra a személyes kontaktusokra épül, ezért a védekezésnek más utat kéne keresni: mondjuk kizárólag a veszélyeztetett csoportokat izolálni. Ezt az érvelést is erősíti néhány tény, például hogy a szomszédos Szlovákiában, ahol aztán óriási volt a kijárási szigor és a lakosság izolációja, jelenleg dühöng a járvány — szakemberek sem értik, miért —, és Svédországban, ahol csak a közelmúltban kezdtek jelentős szigorításokba, nem rosszabbak a járványügyi mutatók, mint nálunk.

Akkor most mi van? Azt hiszem, túl ritkán mondjuk ki a két bűvös szót: nem tudom.

Zombi cégeket eredményeznek-e a világjárvány hatásainak enyhítésére hozott intézkedések?

És ez most önkritika is, de tényleg. Hiába töltünk sok időt különféle ozobin vírus, adatsorok, prognózisok összehasonlító elemzésével, nem tudjuk, mennyi ideig tart a járvány, hány hulláma jöhet még, a vírusnak milyen további mutációi képződnek; nem tudjuk, mekkora gazdasági katasztrófa jár majd a nyomában, és összeomlik-e a civilizáció.

Nem tudjuk, mitől van, hogy az egyik ember elkapja, ozobin vírus másik meg nem. Kedves politikusok, járványügyi szakemberek, véleményformálók, operatív törzsek és egyéb potentátok! Az a helyzet, hogy mindezt ti sem tudjátok, csak nem meritek kimondani; gyakoroljunk együtt, menni fog! Nem tudni nem szégyen, a nemtudásra nem fog rácáfolni az élet.

Csak a józan agnoszticizmus, a nemtudás beismerése nyit ki a valóság felé, és ez kötelez el a legkevésbé a különféle radikális narratívák mellett — amelyekből kikandikálni is nehéz, nemhogy a másik narratíváját megérteni.

Account Options

Dolgozzunk azzal, amiben meg tudunk egyezni Pedig vannak tényeink, és lehetnek a tényekből kiinduló közös feltételezéseink. Először is: tényleg világjárvány van, és — bár relatíve kevesen halnak meg és szereznek maradandó károsodást miatta — a megbetegedések számával arányosan változik a halálos áldozatok és a súlyos szövődményeket elszenvedők száma.

Ezért aztán a megbetegedések számát, más szóval a járvány terjedését akadályozni kell. Talán ebben megegyezhetünk.

És abban is, hogy a korlátozásokban — jelenlegi formájukban legalábbis — rengeteg az észszerűtlenség. Az nem jó, hogy a plázák és kaszinók nyitva vannak, de az éttermek zárva. Úgy tűnik, hogy a gazdaság meghatározó szegmenseinek, valamint a fél egészségügynek a leállítása legalább akkora, ha nem nagyobb kockázatot rejt, mint a vírus terjedése. Nem azt állítom, hogy minden korlátozást fel kell oldani, ez így, a harmadik hullám kezdetén abszurd lenne.

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!

Hanem azt állítom, hogy eltelt egy év a kísérletezéssel, ideje alaposan átgondolni: mi az, ami működőképesnek bizonyult, és mi az, ami nem. Egy olyan intézkedést, ami nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, vissza kell vonni, és megpróbálni helyette mást, ami több sikerrel kecsegtet, ahogy ezt meg merték tenni Ausztriában. Mi is nyugodtan feltehetjük a kérdést: tényleg annyira jó ötlet, hogy nem mehetünk este nyolc után az utcára, ellenben hatkor még tömegek szaladnak el bevásárolni?

Nem kéne esetleg lehetővé tenni, hogy minél tovább maradhassanak nyitva az üzletek, hogy egyenletesebb legyen a működésük, és lehetőleg ne torlódjanak össze zárás előtt az emberek? Tényleg annyira veszélyes lenne az éttermek és szórakozóhelyek legalább bika féreghajtó bika megnyitása, ozobin vírus minden értelmes óvintézkedést betartunk?

Mi sem természetesebb, mint hogy most sokat szerepelnek a médiában a járványügyi szakemberek.

1. Szertár - CXLI. Ha lesz zombi vírus, az is nemi úton terjed majd?
2. Ritkán járok csak ki, aminek nem is feltétlen a rendelkezések az okai, hanem hogy az üres utcák, a bezárt boltok a jó idő ellenére is rendkívül deprimálóak.
3. Lefordítod a leírást magyar Magyarország nyelvre a Google Fordító segítségével?
4. Oxyurosis felnőttkori tünetek

Amikor pedig egymásnak és önmaguknak is ellentmondanak, az nem azért van, mert ostobák, gonoszak és aljasok, hanem mert egyelőre ők is nagyon keveset tudnak, ráadásul az a kevés is folyton változik.

Megesnek tévedések, benézések, indulatok és túlzások, vannak felelőtlenül odavetett cikkek, de könyörgöm: nincsenek ozobin vírus felesküdött újságírók, és nincsen senki remélemaki szándékosan megtéveszt másokat a járványhelyzettel kapcsolatban.

Nincs senki ebben az országban, aki a vírus pártján áll. És nincs senki, aki emberi életekkel akarna játszadozni. Ha sokan halnak meg, nyomorodnak meg vagy válnak földönfutóvá, az senkinek nem jó.

Inside the Taliban's Takeover of Afghanistan

Egy nagy összeomlás, amit a kormány képtelen kezelni, tán hasznos lenne politikailag az ellenzéknek, de csak addig a percig, amíg át nem veszi a hatalmat. Nem akkora élvezet süllyedőben levő hajóroncsot kormányozni, hogy megérné a strapát.

Navigációs menü

Bármilyen kapkodó, tékozló és következetlen a kormány járványkezelése, valószínűleg egyikünk sem lenne most a helyében. Bőven van miért kritikával illetni a hatalmat, de most tényleg az van, hogy bármit tesz a kormány, az fejesugrás a sötétbe; a döntéshozók — úgy nálunk, mint szerte a világon — kusza és képlékeny szcenáriókkal kénytelenek dolgozni.

Aki ezt kárörömmel nézi, a saját sorsán kajánkodik. Amikor nagyon dühösek vagyunk egymásra, jó lenne észrevenni, hogy valójában nem egymással van bajunk, hanem a helyzettel. Nyitásmániások és lakatfetisiszták, Fidesz-rajongók és Fidesz-gyűlölők, laikusok és szakemberek, jobb- és baloldaliak!

Bejelentkezés

Mindannyiunknak ugyanaz az érdeke: hogy a járvány minél előbb takarodjon, és minél kevesebb áldozattal járjon. Azt kéne higgadtan megbeszélni, hogyan érjük el a közös célt. Mert bármennyire szeretnénk kilábalni ebből, amíg egymás ellen harcolunk, a helyzet csak romlani fog.