Patogén nekrózis
Jelen fejezetben a direkt fertőzéseket tárgyaljuk vázlatosan.
- Enterobiosis fertőzés
- Az apoptózis (cikk) | A sejtosztódás | Khan Academy
- Növényi biotechnológia és géntechnológia | Digitális Tankönyvtár
- Nekrózis: okok, tünetek, osztályozás és kezelés - Nuts
- Klement Zoltán Klement Zoltán akadémikus, kutatóprofesszor
- Férgek gyógymódként
- Klement Zoltán — Klement Zoltán akadémikus, kutatóprofesszor
A bőr, a lágyrészek, vázelemek fertőzései kialakulhatnak közvetlenül, amikor egy mikro- vagy makrosérülés megszakítja azok integritását, de érintettségük szisztémás fertőzés részeként is létrejöhet a véráram által odajuttatott kórokozók révén.
A bőr természetes védelme és rezidens flórája Bőrünk a külvilággal közvetlen kapcsolatban lévő, tömegét tekintve legnagyobb szervünk.
Veszélyes és káros termékek nekrózissal A bőr nekrózisával ki kell zárni az alkoholt, a szódat, a zsíros ételeket, valamint az ételeket, amelyek hozzájárulnak a vér sűrűségéhez: a burgonya, a banán az étrendből.
Mélyebb rétegeit, illetve az alatta elhelyezkedő szöveteket a mechanikai behatásoktól a felszínt borító szaruréteg védi. A szaruréteg fizikai és biológiai védelmét segíti a faggyúmirigyekből kiválasztott faggyú. Ennek komponenseit a rezidens baktérium flóra egyes tagjai, pl a propionibacteriumok hasítják. Az így keletkező zsírsavak savas kémhatást pH~5 biztosítanak a bőrfelszínen, ami gátolja patogén baktériumok megtelepedését.
A bőrfelszín száraz volta és 37 ºC-nál alacsonyabb hőmérséklete, valamint rezidens baktériumflórája mind a kórokozók megtelepedése ellen hatnak. Ugyanakkor a bőr túlzott kiszáradása, repedezettsége a mikrosérülések miatt fokozza a fertőzések kialakulásának lehetőségét.
Az apoptózis
Az izzadságmirigyek váladéka mechanikusan tisztítja a szőrtüszők nyílásait és lysozim tartalma révén antibakteriális hatású. A bőr rezidens flórája a különböző anatómiai régiókat tekintve nem egységes, bár általában jellemző rá az anaerobok viszonylag alacsony, kb.
A külvilágnak közvetlenül kitett nagy, száraz felületeken elsősorban a Gram pozitv mikrobák staphylococcusok, corynebacteriumok, alfa haemolizáló streptococcusok dominálnak. A nedvesebb, melegebb, egymásra fekvő patogén nekrózis hónalj, lágyék, mellek alatti terület a csíraszám magasabb, és a fentiek mellett már nagyobb számban találhatóak különböző Gram negatív organizmusok is. A viszonylag aerotoleráns anaerob propionibacteriumok úgy a bőr patogén nekrózis, mint a szőrtüszőkben megtalálhatóak.
A bőr normál flórájának alkotói, melyek között több opportunista kórokozót találunk, fontos szerepet játszanak a gyakorlati mikrobiológiában, tekintve, hogy a nem szabályosan vett patogén nekrózis gyakori kontaminánsai. A bőrre és lágyrészekre lokalizálódó fertőzések A mindennapi gyakorlatban e fertőzések jelentős részét baktériumok okozzák.
A bőr legfelszínesebb rétegeinek gyakori megbetegedés az impetigo, egy vesiculo-pustulosus elváltozás, amelyen hamar pörk képződik. A betegség rendkívül fertőző, óvodás közösségekben gyakori járványszerű terjedése.
Nekrózis kezelés
A bőr más területeire vakarózással maga a beteg terjeszti a fertőzést. A kórokozó leggyakrabban Patogén nekrózis csoportú Streptococcus vagy Staphylococcus aureus, de a két kórokozó egyszerre is állhat a háttérben. Elsősorban a fokozott androgén termeléshez kötődő erős faggyútermelés, illetve a faggyúmirigyek eldugulása vezet az azokban normálisan is megtalálható mikrobák főleg P.
A faggyúból általuk létrehozott zsírsavak, peptidek gyulladásos reakciót váltanak ki létrehozva az acnét. A folliculitisa pinworm patogenezis gyulladása.
Biotikus stressz-rezisztens transzgénikus növények Dudits D. Vírus eredetű molekulák a virális patogénekkel szembeni rezisztencia kialakításában Az ismert növényi vírusok száma meghaladja az ezret, és az általuk okozott termésveszteség igen jelentős.
Jellemző kórokozója a S. A furunculus általában a folliculitisből kialakuló, perifollicularis tályog, míg a carbunculus a szomszédos szőrtüszők összeolvadó és a subcutisba terjedő furunculusa.
A kórokozó leggyakrabban S. A cutist és a subcutist is érintő, a szövetek között lap szerint terjedő, lázzal járó akut gyulladás a cellulitis,mely nem ritkán patogén nekrózis fekélyek, sebek környezetéről indul ki. Leggyakoribb okozói az A, esetleg G és C csoportú streptococcusok, S. Jellemző, hogy az ép és gyulladt terület nem határolódik el élesen egymástól.
E tekintetben különbözik tőle a kórkép egy speciális formája, az orbánc vagy erysipelasamelyet nyirokerek mentén terjedő, azok gyulladását lymphangitis okozó, lángnyelv alakú, vörös, ödémás, az éptől jól elkülönülő elváltozás.
A sejtciklus szabályozása, a rák és az őssejtek
A fertőzés gyakori lokalizációja a végtagok és az arc, a kórokozó leggyakrabban S. Halászok, hentesek foglalkozással összefüggő fertőzése lehet az erysipeloid sertésorbáncamelyet az Erysipelothrix rhusiopathiae okoz. Tengervízből bőrsérüléseken át fertőzhet, és okozhat cellulitist a Vibrio vulnificus.
Édesvízből az Aeromonas hydrophila okozhat hasonló fertőzést. A cellulitis minden formája sürgősségi esetnek tekintendő.
Növényi biotechnológia és géntechnológia
A Mycobacterium tuberculosis és M. Több betegség jár jellegzetes fekélyképződéssel. A tularaemia, a lépfene, egyes Mycobacterium fertőzések, szifilisz, lágyfekély vagy a granuloma inguinale esetén az etiológia meghatározott kórokozókhoz köthető. Ezzel szemben a mindennapi klinikai gyakorlatban rendkívül gyakori felfekvéses fekélyek, a diabetesesek lábán kialakuló ulcerációk tenyésztése szinte kivétel nélkül multibakteriális bélbaktériumok, nem fermentálók, pyogen coccusok, bőrflóra tagok, és szinte minden esetben anaerobok eredményt ad.
Gyakran szinte lehetetlen eldönteni, hogy az egyes fajok milyen mértékben patogén nekrózis szerepet a kórkép fenntartásában.
Az orvosi mikrobiológia tankönyve
A mélyebb szövetekbe hatoló sérülés pl. Domináns kórokozó a S. A necrotizáló fasciitiseka subcutis, a bőr alatti zsírszövet és fasciák, esetenként az izomszövetet is érintő, kiterjedt szövetpusztulással járó gyulladása. Szokás három típusát elkülöníteni.
Az ún. A 2-es típus okozója a S. Bár gyakrabban figyelték meg cukorbetegeknél, elhízottaknál, immunhiányos betegeknél vagy gyulladáscsökkentő kezelésben részesülőknél, kisgyermekeknél bárányhimlőhöz kapcsoltan, nem ritka, hogy minden ismert rizikó faktortól mentes emberekben alakul ki akár banális sérüléseket követően.
Nekrózis: okok, tünetek, osztályozás és kezelés
Bár a kórképet kiváltó törzsek speciális virulenciafaktorai nem ismertek, a képet gyakran tovább súlyosbítja a szuperantigén toxinok termelése révén létrejövő többszervi elégtelenség, toxikus shock. A 3-as típusú nekrotizáló lágyrész fertőzéseket a gázoedema clostridiumok, elsősorban a C.
Fontos tudni azonban, hogy e mikrobák sebváladékból történő kimutatása nem jelent feltétlenül klinikai diagnózist: e mikrobák, nem pontosan ismert okok patogén nekrózis előfordulnak sebek kolonizáló patogén nekrózis is. Más kérdés, hogy e sebek természetesen fokozott figyelmet igényelnek. Részben a fertőzés, részben a gyulladásos reakció miatt a közvetlenül az elszarusodó hám alatti bőr-rétegeket is érintik az egyéb, pl.
Candida albicans által okozott felszínes dermatomycosisok, intertrigo, paronychia, vagy a Malessezia furfur által kiváltott pytiriasis versicolor.
A dimorf gombák és penészek által kiváltott, hazánkban viszonylag ritka subcutan mycosisok során a klinikai kép egyértelműen jelzi a mélyebb szövetek érintettségét. Számos vírusbetegség jár többé-kevésbé jellegzetes bőrtünetekkel. Ezek egy része kifejezetten a bőrre lokalizálódó fertőzés, mint pl. Mások a bőr érintettsége mellett szisztémás vagy egyéb undorító bőrparaziták is terjedő infekciót hoznak létre.
Ilyenek pl. Több vírus által létrehozott fertőzés jár izomfájdalommal. Ezek közül a legmindennaposabb az influenza.
